üzenet

"Ő azonban ezt mondta neki: Fiam te mindig velem vagy, és mindenem a tiéd. Vigadnod és örülnöd kellene, hogy ez a te testvéred meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott." (Luk 15,31)

A tékozló fiú történetében a három szereplő közül engem igazán az idősebb fiú belső harca fogott meg. Ketten vagyunk testvérek. Öcsém már 1977-óta Amerikában él. Ő igazán nem a tékozló fiú. Míg a szüleink éltek, és már a körülmények engedték, sokat járt haza. Ha megjött, akkor Ő volt a szenzáció, a legfontosabb. Én itthon voltam, és rám szakadt az egyre öregebb és betegebb szülők gondja, gondozása. Bizony háborogtam magamban azért, hogy én nem kapok kellő elismerést mindezért. Egyszerre csak megszólított ez az ige. „Örülnöd kellene!” Elszégyelltem magam féltékenykedésemért, és egyben bíztatást és megerősítést is jelentett az Úr szava.

János evangéliuma - igehirdetés sorozat

"Szeretsz-e engem?" - Jn 21,15-23 (Jn 21,1-14) 2005. április 4. (Lovas András)

"Én sem ítéllek el..." - Jn 8,1-11 (Róm 2,11-24) 2005. szeptember 11. (Lovas András)

Ki vétkezett? - Jn 9,1-7 (2Kor 12,1-10) 2005. szeptember 18. (Lovas András)

Lelki vakság, lelki látás - Jn 9 (Ézs 42,1-13) 2005. október 2. (Lovas András)

"Én vagyok az ajtó" - Jn 10,1-10 (Jer 12,1-8) 2005. október 31. (Lovas András)

"Én vagyok a jó pásztor" - Jn 10,1-5. 11-18 (Ez 34,7-34) 2005. november 6. (Lovas András)

Emberi szemmel, vagy a hit látásával? - Jn 11,1-16 (Zsolt 13) 2005. november 13. (Lovas András)

Lázár feltámasztása - Jn 11,17-44 (Ez 37,1-14) 2005. november 20. (Lovas András)

Impresszum

Gazdagréti Református Gyülekezet
PostacímBp. 1118 Rétköz u. 41.
Telefon+36-1-246-0892
E-mail
Powered by SiteSet