üzenet

"Ha lelkedet adod az éhezőért, és a meggyötört lelket jóllakatod, akkor felragyog a sötétségben világosságod, és homályod olyan lesz, mint a déli verőfény." (Ézs 58,10)

Aznap reggel, amikor megérkezett iskolánkba, a szokásosnál feszültebb volt, ezt már az első pillanatokban éreztük. Ki-be rohangált, képtelen volt lecsillapodni, pedig látszott rajta, hogy próbálkozik a maga módján. Kéréseinket, utasításainkat alig hallotta, egyre űzöttebb lett a saját gondolataitól. Látva ezt, megmondtuk neki, nem mehet ki az épületből - és ekkor tört ki a vulkán. Elkezdett kiabálni - ő se tudta, mit. Próbáltam csillapítani szép szóval, de alig hallottam a saját hangomat az övétől. Aztán próbáltam figyelembe se venni, erre hajmeresztő akciókkal mégis folyton kiprovokálta a vele való foglalkozást. Egyre jobban toporzékolt, hadonászott, ekkor átöleltem, úgy fogtam le. A mai napig sem tudom, hogyan bírtam erővel azt a néhány perces közelharcot. Egyszer csak engedett, éreztem, ahogy fárad, ernyed, végül pedig lassan, megtörten a térdeire ereszkedett. De én is teljesen kimerültem. Ott ültünk egymás mellett meggyötört, gyönge győztesek, megsejtve valamit abból az erőből, ami Krisztus törékenységéből árad.

Rendszeres programok

Impresszum

Gazdagréti Református Gyülekezet
PostacímBp. 1118 Rétköz u. 41.
Telefon+36-1-246-0892
E-mail
Powered by SiteSet